Ez a diagram azt mutatja meg, miért marad benne valaki egy nárcisztikus kapcsolatban akkor is, amikor már fáj, amikor már tudja, hogy baj van. A legnagyobb arányt a trauma-kötődés adja, amely nem tudatos döntés, hanem egy idegrendszeri állapot. A kapcsolat elején megélt idealizálás és szeretet után kialakuló bizonytalanság, büntetés és jutalmazás váltakozása erős függőséget hoz létre, amelyből nem lehet egyszerűen „kilépni”. A változásba vetett remény sokakat hosszú ideig bent tart: az emlékek, ígéretek és rövid „jó időszakok” elhitetik, hogy a kapcsolat még megmenthető. Eközben az önértékelés fokozatosan leépül, az érintett egyre kevésbé hisz abban, hogy önállóan is képes lenne boldogulni. A félelem az egyedülléttől, valamint a külső nyomás és manipuláció – például gyerekek, család, anyagi vagy érzelmi fenyegetések – tovább nehezítik a kilépést. Ez a diagram nem vádol és nem minősít. Megértést ad. És segít felismerni: a bennmaradás nem gyengeség, hanem egy összetett pszichológiai csapda következménye.